Címerünk

A daru a magyarság egyik megbecsült ősi vadmadara, valamint azéberség és a hűség heraldikai madara. Kedvelt ábrázolásmódja kővel a lábában, melynek jelentése, hogy a repülő darucsapat vezérmadara mindig egy követ tart, hogyha véletlen elalszik, a zajra felriadjon. Őr szerepe a község címerében mögöttes jelentéstartalommal is bír: jelképezi azokat a polgárokat, akikőrzik, megóvják, továbbörökítik a település hagyományait és értékeit.
·         Ott találjuk a Tiszaeszlár-Bashalomban talált 10. századi ezüst karperecen ötosztatú tulipánt őrizve,
·         koronázási palást szegélyén pártás daruk vannak egy központi ötosztatú tulipán két oldalán, a korongok közti mezőben. Ilyen formában találjuk IV. Béla XIII. századi címerében,
·         Párosával, őrmadárként, hosszú nyakú formában ott látjuk a XIII. és XIV. századi magyar pénzeken, Károly Róbert dénárján egyéletfa két oldalán, bár rövidített lábakkal.
·         látható a Zirci apátság templomhomlokzatán, a jellegzetes követtartó pózban,
·         és rengeteg község címerében.
·         A híres legenda szerint Ibükoszókori görög költő rablógyilkosság áldozata lett, s a gaztettet darvak leplezték le.
  • moldvai csángóknál ismert játék volt a daruzás.
Daru, daru, elkötöm az útadot
Síppal, dobbal, tizenkét tekenő kaláccsal.
A vers elmondása után egy botot bedugnak a földbe, s a darvak akkor nem tudnak tovább repülni, hanem egy helyben keringenek a levegőben. Ha a botot kihúzzák a földből, és a vers sorait visszafelé mondják, akkor a darvak továbbrepülhetnek. Ez a vadászmágia körébe tartozó varázsvers sámántevékenykedés maradványa.
  • Figyelemreméltó a vogul (manysi) darumaszk és a magyar gólyamaszk hasonlatossága. A darumaszkot fából faragott csőrrel alakítják. A csőr alsó része zsinórral mozgatható. A darut alakító játékos eltakarja magát, a darufejet egy boton a feje előtt tartja. Játék közben a csőrrel csattogtat.
A darvaknak nemcsak nálunk szenteltek különös figyelmet a velünk rokon Ázsiában is felismerték a darvak különleges mivoltát. A daru ataoista halhatatlanok szent madara. Felettébb szerencsés előjelnek számít. A legenda szerint, úgy 800 évvel ezelőtt, egy taoista szerzetes szemtanúja volt egy daru és egy kígyó közötti harcnak. Ez a különös küzdelem ihlette meg a szerzetest, és ennek hatására kidolgozta aTai-Ji elnevezésű harcművészetet.
A daru a kínai mitológiában a fényesség ősprincípiumával, a yanggal áll kapcsolatban. A daru a tűz és a fém szubsztanciájával táplálkozik, ezért 7. életévében ún. „kisebb változások” mennek végbe rajta, 16. évében pedig „nagyobb változások”. A változások majd csak a 160. életévében fejeződnek be, ekkor a daru teste fehér lesz és tiszta, kiáltása felhatol az égbe. Különösen hosszúéletűnek tartják. A fehér daru ezeréves korában kékké változik, és újabb ezer év múltán feketévé. Úgy vélték, hogy a fehér darvak a tánc mesterei, a feketék pedig rendkívül érzékenyek a zenére. A legendákban ritkán találkozni sárga vagy vörös daruval is. A kínai piktúrában gyakran ábrázolják együtt a szintén a hosszú élet szimbólumának számító fenyővel. Az időszámítás kezdetétől fogva úgy tartották, hogy a halhatatlanok daruháton (főként fehér darun) járnak, repülnek az égbe. Ezért a darut gyakorta a „halhatatlanok darva”-ként nevezik.
Megjelenik az origami papírhajtogatási művészetben: Japánbantöbbek között daruval (curu) várják az új évet. Az „1000 hajtogatott daru” a hajtogatás közben elképzelt kívánság beteljesülését jelenti. A japán mitológiában az 1000 évig élő daru a becsület, a hűség és a béke jelképe. Ez a fenséges madár egy életre választ magának párt, utódait pedig mindkét szülő nagy gonddal neveli, nem meglepő hát, hogy a családi értékek szimbólumává emelték. A japánok úgy tartják, aki megházasodás előtt hajtogat 1000 papírdarut, békés és boldog házaséletre számíthat.



De ha már ennyi eszmei „aranyrögöt” találtam illdomos szólni a darvak jelenlegi helyzetéről is:
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még, mint nem veszélyeztetett. Európában sebezhető fajként tartják nyilván, Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
Magyarországon rendszeres átvonuló, nagyobb számban jelenik meg a HortobágyonKardoskúton és Montágpusztán. Időszaki fészkelése előfordul, de nem jelentős, illetve kétes.
Költőhelyként zavartalan helyet keres nádasokban, mocsarakban, vizes erdei tájakon, vagy lakatlan pusztákon. A kakas jellegzetes tánccal és hangokkal udvarol a tojónak. Sikeres nász esetén a fészküket növényi anyagokból, lehetőleg víz által védett helyre készítik. Fészekaljuk 2 tojásból áll, melyen mindkét szülő felváltva 28-30 napig kotlik. A fiókák néhány nap múlva elhagyják a fészket, de a vonulás idejéig a szülők még gondoskodnak róluk. A fiatal madarak 3 éves korukra válnak ivaréretté.
Költőterületén füvet, növényi hajtásokat, rovarokat, néha halakat, kisebb emlősöket és madárfiókákat eszik. Vonulásakor kultúrnövények termésével és magvakkal táplálkozik, tavasszal és nyáron inkább rovarokat fogyaszt. Télen nagy csapatokba verődik. Várható élettartalma 20 év.
Testhossza 110-120 centiméter, szárnyfesztávolsága 190-220 centiméter, testtömege         4500-6000 gramm. Alapszíne palaszürke. Közelről a fejtető piros színe is látható.
Eurázsia erdős, sztyeppés, vizes területeken honos, telelni Afrikaészaki és Ázsia déli részére vonul. Csapatban repülnek és jellegzetes V alakú formációt vesznek fel. Az elöl repülő madár hamarabb elfárad, ezért változtatják a helyüket a csoportban.
 
Mindezek után azt hiszem, emelt fővel büszkén viselhetjük ezt a nemes madarat címerünkként.
A Daru lábával egy követ tartva mögötte két keresztbe tett fokossal.

Kép